A családfelállítás elmélete
Ez az oldal tájékoztatást nyújt a Magyarországon családfelállítás / családállítás / család
leképezés / Hellinger terápia néven ismert módszerről.
- A családfelállítás
- A család szellemi mezeje
- A rend
- Elakadt vagy kiegyenlítetlen energiák, a kiegyenlítődés törvénye
- Az elakadás gyakorlati okai
A családfelállítás
A családfelállítás technikája a családterápiás módszerek, valamint a pszichoanalízis, hipnózis,
tranzakció-analízis, fenomenológia alapjain nyugszik. A családi és más rendszerekkel
foglalkozó terápiás módszerek közül több is megmutatja a csoportok tagjai közötti láthatatlan
kötéseket (Virginia Satir, Jacob L. Moreno, Böszörményi Nagy Iván). Európában
családfelállítás néven Bert Hellinger személyével vált ismertté, Hellinger Terápia néven.
Szimbólumok és absztrakciók felállításával jelenleg is tovább fejlődik (Insa Sparrer és
Matthias Varga von Kibéd).
A módszer lényege, hogy az egyén által magában hordozott rendszert a rendszer tagjainak
térbeli elhelyezkedésével jelenítjük meg. Alkalmazásával egy adott család, illetve más
rendszer ún. szellemi mezejére, azaz a tagok kapcsolódásaira nyerhetünk rátekintést a
képviselők testi érzetei, észlelései, mozdulatai alapján. Ez lehetővé teszi az elakadt vagy
kiegyenlítetlen energiák rendezését azzal, hogy az egyén – a felállítást vezető segítségével –
rálát a családjához tartozók életének egy-egy fontos történésére, tehát felismeri a valóságot. A
képviselők helyzetének megváltoztatása, bizonyos mozdulatok és szóbeli rituálék megtétele
feltárja a fejlődés lehetőségeit is. Az egyén életében a változás lehetősége kezdődik azzal,
hogy a feltárult múltat elfogadja, mert ezáltal nyitottá válik a jövő felé. Képessé válik maga
alakítani az életét.
A Hellinger terápia szisztemikus (azaz rendszerszemléletű) és fenomenológikus (szó szerint: a
jelenség előítélet mentes megismerését és leírását célzó) módszer, azaz előzetes feltevés,
gondolat, ítélet nélkül vizsgál meg minden esetet, az általánosító tudományos
megközelítéseket is mellőzi. Azaz minden családfelállítás tárgyszerűen, a konkrét helyzetre
vonatkozóan tesz egyedi megállapításokat, és nagy hangsúlyt fektet az érzéki tapasztalásokra.
A család szellemi mezeje
A család szellemi mezejét az egyénhez tartozók, a szigorúan vett vér szerinti családtagok és a
más kötődések miatt odatartozók alkotják. Ez a szellemi mező állandóan jelen van az egyén
életében, és a mező törvényei irányítják az egyén életét, olykor az egyén tudomása nélkül.
A Bert Hellinger által „szellemi mező”-nek nevezett jelenséget közel azonos időben Rupert
Sheldrake, biológus morfogenetikus mező nek írta le. Ebben a mezőben időtlenül működnek a
kapcsolatok. A mező saját rendjei szerint működik, és amennyiben rendetlenséget észlel,
kényszerítő erővel törekszik a rend helyreállítására, a kiegyenlítésre.
A családi szellemi mezőhöz, amelyre a vér szerinti családtagokon túli kiterjesztés miatt a
„klán” elnevezést is használják:
- az egyén,
- a megszületett és meg nem született testvérei, ikertestvérei, (Mindenki, akivel az egyén
legalább egyik szülője közös, az testvér. A családi energiamező nem tesz különbséget „édes”-
és féltestvér között. Ugyanígy nem tesz különbséget élő és nem élő között. A testvérek sorába
tartozik az édesanyánk abortusza vagy vetélése miatt nem megszülető gyermek is.) - a szülei, a szülők testvérei,
- a szülők korábbi intim kapcsolatai, (A vérvonalban felfelé a korábbi intim kapcsolatok a
kapcsolatból való kilépéssel (szakítás, halál) teszik lehetővé az egyén megszületését, azért az
elválás fájdalmával „fizetnek”. Ezek a személyek „helycsináló”-ként tartoznak a klánhoz.) - a nagyszülők, a nagyszülők testvérei, a nagyszülők korábbi szerelmi kapcsolatai
tartoznak elsősorban.
Ugyanakkor szintén kötődés alakul ki a mély traumát okozó történések során keletkezett
kapcsolatokkal. A klánhoz tartoznak ezek a személyek is, például: - a háborúból visszatérőnek a bajtársa, akit tragédia ért;
- a balesetek által a túlélő egyénhez kötődnek a sérültek vagy áldozatul esők;
- az erőszakos cselekmények elkövetői és elszenvedői, bármelyikük is tartozik egyébként a
családhoz.
Általában véve az egyén rendszeréhez tartoznak mind azok, akik „árat fizettek” azért, hogy az
egyénnek olyan legyen az élete, mint amilyen most.
A „hetedíziglen” kifejezés nyomán feltételezhető, hogy a mező szoros összetartó ereje kb. hét
generáción keresztül működik. A családfelállítás során ilyen és esetlegesen távolabbi kötődés
is felfedezhető. Sokkal gyakoribbak azonban a saját, a szülői, és a nagyszülői generációk, és
az ahhoz tartozók közötti szoros kötődések megjelenései.
A rend
A családunk szellemi mezőjének rendjét úgy érzékeljük, mint az egyensúlyunk meglétét vagy
hiányát. Az érzékszervünk ehhez Hellinger szerint a lelkiismeretünk, ami állandóan irányítja
és visszajelzi mozgásunkat, ezzel őrködik a kapcsolatok felett, az odatartozás, a rend vagy
rangsor megléte és az adás-kapás egyensúlya érdekében.
Bert Hellinger korábbi megfigyelései és a családfelállítások során szerzett tapasztalatai szerint
három alapvető törvény uralkodik a mezőben.
Az első: Az odatartozás joga
A második: A hely törvénye
A harmadik: Az adok-kapok egyensúlya
Az odatartozás joga
Eszerint mindenkinek, aki a család szellemi mezőjéhez tartozik, egyenlő a joga ehhez az
odatartozáshoz. Senkit, aki a szellemi mezőhöz tartozik, nem lehet abból „büntetlenül”
kizárni. Ha a mező tagjai valakit kitagadnak, annak következménye van. Az odatartozás
jogához tartozik az is, hogy aki kitöltötte a sorsa szerinti életidejét, annak szabad legyen
elmennie, ezzel beteljesíthesse a sorsát.
A hely törvénye
Ez a törvény azt jelenti, hogy aki előbb érkezett a mezőbe, a rendszerbe, annak elsőbbsége
van mind azokkal szemben, akik később érkeztek. A helyek sorrendje ugyanakkor egy
rangsort is jelent. Ez vonatkozik a legalapvetőbb elsőbbségre, ami a szülőknek a gyermeküket
megelőzően van, valamint vonatkozik a testvérek születési sorrendjére, és a párkapcsolatok
egymásutániságára is. Ha valaki akarva, vagy akár tudattalanul beáll az őt meg nem illető
helyre, megsérti ezt a törvényt.
Ehhez a törvényhez tartozik az adás és az elfogadás rendje. Aki előbb érkezett, az a Nagy,
függetlenül attól, hogy később hogyan alakult a sorsa, a később érkező pedig a Kicsi. A Nagy
ad, és a Kicsi elfogad. A Nagy korábban a nála Nagyobbtól kapott, és a Kicsi majd tovább ad
a nála Kisebbnek.
Az adás és az elfogadás egy felülről lefelé áramlás, amely az első embertől hozzánk hozta az
életet a szüleinken, az ő szüleiken, és az ő szüleiken … keresztül. Ez az áramlás
megfigyelhető a testvérek sorában is. A Nagyobb ad a Kisebbnek. A párkapcsolatokban a
korábban érkezett a kapcsolatból való kilépésével ad, „helyet csinál” a következőnek.
Az adok-kapok egyensúlya
Ez a szabályszerűség az egyenrangú, egy szintű kapcsolatokra, párkapcsolat, munkatársi és
baráti kapcsolatokra érvényes. Ha valaki kap, az adós lesz. Neki is adnia kell ahhoz, hogy az
egyensúly helyreálljon. Jó esetben egy kicsit többet, így a partnere lesz azzal a kis
különbséggel adós, és ezért késztetése lesz adni. Az így alakuló kapcsolat kiegyensúlyozott.
Ugyanez vonatkozik a megbántás kölcsönösségére. „Ha megdobnak kővel, dobd vissza
kenyérrel.” A megbántás visszaadása is nagyon fontos – a jó kapcsolat fenntartása érdekében
lehetőleg egy kicsit kisebb mértékben. Az adok-kapok egyensúlyának elbillenése a kapcsolat
felbomlását eredményezi, mert az adós általában nem tudja elviselni a kiegyenlítetlenség
miatt rá nehezedő súlyt.
Elakadt vagy kiegyenlítetlen energiák, a kiegyenlítődés törvénye
A család szellemi mezejének is van lelkiismerete, amely hasonlóan az egyén lelkiismeretéhez,
érzékeli a rendetlenséget, és anélkül, hogy ezt tudnánk, vagy befolyásolhatnánk, mozgatja a
rendszer tagjait az egyensúly fenntartása vagy visszaállítása érdekében. Ha a családi
rendszerbe tartozók közül valakivel életbevágóan rossz történik (kitagadják, nem tartják
tiszteletben a helyét) akkor a rendszerben egy következő generációban született, a
kiegyenlítés érdekében a nehéz sorsú családtag érzéseit, viselkedését, betegségét, sorsát fogja
követni. Olyan, mintha a később született azt mondaná:
„ Inkább én viszem helyetted a nehéz sorsod, hogy neked könnyebb legyen! vagy
Inkább én halok meg, Te maradj!”
„Követlek a sorsodban, betegségedben, vagy akár a halálba is!”
Ezek mindig szeretettel teli, és általában tudattalan fogadalmak, és – természetesen – nem
segítenek a korábbi nehéz sorsú tagon. Ugyanakkor a fogadalomtevőt kötik, hiszen a
fogadalma szerint él – a saját sorsa helyett.
A saját családi rendszeredet elképzelheted egy nagy, részekből álló, függőleges képnek,
amelyben legfelül a Legnagyobb, az élet forrása van, alatta állnak az utána következő
Nagyok, érkezési sorrendben és az őhozzájuk tartozók. Legalul vagy Te, aki az életedet a
nálad nagyobbakon keresztül kaptad úgy, hogy felülről, a Teremtőtől az életerő a közvetítők
(a családod nálad Nagyobb tagjai) mindegyikén keresztül áramlik. Az életed kiteljesedéséhez
tehát az szükséges, hogy ez a családi kép legyen teljes: minden egyes darabja legyen meg, és
mindegyik legyen a helyén.
Az elakadások gyakorlati okai
A mező alaptörvényei a következőkben felhozott esetekkel sérülhetnek például:
- A családban a halva született gyermeknek nevet sem adnak, és többet nem beszélnek róla,
mintha a szülés meg sem történt volna. Ekkor a halva született odatartozásának joga sérül, és
ha később testvér születik, aki azt hiszi magáról, hogy ő az elsőszülött, akkor a sorrendiség is. - Hasonló a helyzet, ha a testvérek sorában van egy másik kapcsolatból született gyermek is,
akiről a testvérek nem tudnak, így sem az odatartozása, sem a helye nincs tiszteletben tartva. - Előfordul – a tudott eseteknél jóval nagyobb számban -, hogy a magzati fejlődés
ikerterhességnek indul. Az egyik magzat elhal, a másik élve születik. Az elhalt magzatról sem
az anya, sem az élve született gyermek nem tud. Csak az élve született lelke hiányolja, pedig
az a magzat is a családhoz tartozik. - Egy nő azt mondja az udvarlójának, hogy Te vagy az első, a legfontosabb, holott korábban
volt párkapcsolata – ebben az esetben is mindkét törvény sérül. - Ha valaki erőszak áldozata lett, amiről később a megítélés elkerülése érdekében nem
beszélnek, szintén mindkét törvény sérül. A családhoz tartozó áldozat sorsát az elhallgatással
nem tisztelik, és az erőszakot elkövetőről pedig tudomást sem vesznek, azaz kitagadják. - Ha az egyik szülő egyedül neveli a gyermekét, és egyenrangúként kezeli, gyakran válik a
gyermek az őt nevelő szülő partnerévé. Itt megsérül a hely törvénye. - Amikor a gyermek szeretettel-teli lelke egy nehéz sorsú családtagnak azt mondja, hogy a
segítségedre sietek, akkor fölé helyezkedik, akár több generációval nagyobbnak képzeli
magát. Így nem tudja a saját életét élni. Sérül a hely törvénye.
A felsorolást sokáig lehet folytatni, a variációs lehetőségek száma gyakorlatilag végtelen,
annak ellenére – vagy talán éppen azért – mert a mező törvényei egyszerűek. Mindenki esete
egyedi, így minden családfelállítás, és az oldódás is az.
Családfelállítás a gyakorlatban
A családfelállítást leginkább a család- vagy klánleképezés szó értelmében írhatjuk le. A
családfelállítást kérő egyén, vezető segítségével, képet kap a családrendszeréről. Az állítás
során képviselők jelenítik meg az egyén családtagjait, és érzékelhetővé válnak az őket
összekötő erők. Ezáltal az egyén megláthatja, hogy milyen kiegyenlítetlenség az, ami őt
visszatartja, vagy ki helyett él boldogtalan életet. A tudatosulás magában hordozza a
változtatás lehetőségét.
Milyen a családfelállítás a gyakorlatban?
Egymás számára idegen emberek gyűlnek össze egy teremben. Leülnek körben, és mindenki a
csoportvezetőre figyel, aki röviden összefoglalja, hogy mi is fog történni. Majd elkezdődik
maga a családfelállítás.
Amikor úgy érzed, hogy te következel, odaülsz a csoportvezető mellé, és elmondod, mi a
problémád. Pl.: nagyon nehezen tudsz párkapcsolatot kialakítani, pedig szeretnél már
családot. A vezető talán kérdéseket tesz fel a problémád pontosabb meghatározása
érdekében (pl.: Nem mersz senkit közel engedni magadhoz?), vagy a családodban korábban
történt eseményekkel kapcsolatban (pl.: Volt a szüleidnek a házasságuk előtt komoly
párkapcsolata?).
Ezután a csoporttagokból helyettesítőket választasz ki a vezető által meghatározott
családtagok képviseletére. Pl.: az édesanyád, az édesapád és saját magad helyett. Ők
felállnak, te pedig odamész a hátuk mögé, a vállukra teszed a kezed, és megnevezed őket
egyesével pl.: Te vagy az édesanyám. Majd elvezeted mindegyiküket a körön belül egy általad
kiválasztott helyre. Ezután visszaülsz a vezető mellé.
Ilyenkor egy ideig csönd következik. A beállított képviselők rövid idő múlva lassan
megváltoztatják eredeti testhelyzetüket, pl. valamelyik a föld felé néz; egy másik lehet, hogy
elfordul, vagy el is lép. A felvett testhelyzetek megmutatják a képviselt személyek egymáshoz
és esetleg egy jelen nem lévőhöz való viszonyát. Te mindezt kívülről nézed. A vezető ekkor
általában megkérdezi a képviselőket, hogy mit éreznek. Ilyenkor ilyeneket hallhatsz pl.: félek,
szomorú vagyok, fáj a fejem, dühös vagyok a férfira, nem tudok ránézni arra a személyre.
Aztán a vezető kérheti, hogy még más személyeknek is válassz képviselőt; és lehet, hogy a
bent álló képviselők elhelyezkedését vagy testhelyzetét megváltoztatja (pl.: elfordít, távolabb
állít valakit valakitől, vagy lefektet valakit a földre, megkér valakit, hogy nézzen egy másik
személy szemébe); és néhány mondatot mondat ki velük.
Mindeközben te a székeden ülve látod, hogy pl.: az édesanyád haragszik az édesapád korábbi
szerelmére, akire édesapád néz, és a te képviselőd könnyes szemmel megöleli édesapád volt
szerelmét, akiről te sohasem hallottál. A képviselőkben lehet, hogy mély érzelmek törnek fel,
és akár sírhatnak de nevethetnek is. Ugyanez megtörténhet veled, sőt a többi csoporttaggal is,
akik a megjelenített képen kívül ülnek. A vezető egy idő múlva megkérdezi, hogy „beállsz”-e
a saját helyedre. Ekkor helyet cserélsz azzal, aki eddig téged helyettesített, és ő leül. A vezető
pedig neked fog instrukciókat adni arra, hogy mit mondj pl.: Te is hozzánk tartozol, de nekem
az anyu az igazi! vagy mit csinálj pl.: hajolj meg az őseid sorsa előtt. Ezek a mondatok és
mozdulatok olyanok, mint egy szertartáson. Majd a végső kép kialakítása és a segítő
mondatok elhangzása után a vezető leállítja az állítást. A képviselők és te is visszaülsz a
helyedre, a könnyek felszáradnak.
Kis szünet után valaki más ül a vezető melletti székre, és lehet, hogy téged választ ki pl.: a
dédnagymamája helyett. És te megérzed a dédnagymama érzéseit, akár sírsz is az ő helyében
állva.
Mire jó a családfelállítás, hogyan hat?
A családfelállítás során meglátod a hozzád tartozók sorsának egy fontos részét, betegségeket,
baleseteket, kudarcokat úgy, ahogy eddig még soha.
Megérted, hogy minden, ami a születésed előtt a felmenőiddel történt, befolyással volt az
egész családod életének alakulására, és mindezt örökségül az életeddel együtt kaptad.
Meglátod zárkózottságod, félelmeid, kudarcaid, testi tüneteid okát. Felismered tudattalanul
tett fogadalmadat.
Ez a rálátás hatalmas erőt ad, a kezedbe veheted az életed alakítását!
Forrás: hellingerakademia.hu
